Megjegyzem névzavarom itt elég intenzív, azt mondtam a minap egy kollégámnak, hogy Kebab, pedig Sandeep volt a neve, ennyit erről. Na de visszatérek a szuvenír vásárlásra. Főnökömék vettek pár dolgot, kendőt, képeket stb. én semmit, mert csak nézelődöm, lesz erre időm később. Mondták Badriék, semmit ne vegyünk meg nélkülük, mondjuk meg mi tetszik, és hagyjuk rájuk a vásárlást, nehogy a portékás átverjen minket. Hát ment az alkudozás, vitázás, hangos gesztikulálás, már kisebb csoportba verődtek össze az árusok, amikor egyik vendéglátónk halálra alkudott pár csicsás képecskét. Nagyon aranyos kutyákat is láttam ezen a helyen, lásd alant.
Persze elmaradhatatlan emberléptékű viaszbábúhoz hasonlatos szobrok is álltak itt- ott valamilyen szituációba helyezve. Teréz anya is természetesen.
Láttam csecse dolgokat, majd mikor aktuális kivitetem magam a srácokkal, és én is megveszem, amit ilyenkor kell… főleg nekem. Ezután visszamentünk a hotelbe, hisz a többiek 4- kor keltek, hogy kimenjenek a repülőtérre. Apámtól kaptam házi pálinkát, fertőtlenítés céljából,(megjegyzem, azóta sincs problémám beltájékon) ezzel kínáltam meg munkatársaimat búcsúzóul. Ezután leugrottam a bárba dohányozni, ahol összehaverkodtam a bártenderrel, akinek mondtam itt leszek két hónapot, és hogy tud-e valami buli helyet Hyderabadban. A srác azt mondta peeersze a tesójának van valami szórakozóhelye itt a környéken, és csak szóljak bátran, ha ki akarok menni. Mondtam neki, hogy holnaptól más helyen fogok lakni, egy másik hotelben, így megadta a számát, hogy csörögjek. Na persze ha lenne min, mivel a telefonom nem működik, de ma már tényleg kapok egy SIM kártyát, azt ígérte az itteni gyártásvezetőm Raju. Hm, muszáj lesz itt haverkodni, hisz nem ülhetek a szobámba mindennap. Ma reggel arra ébredtem, hogy bejött a szobámba egy csávó, és zavartan pislogott. Mint kiderült, mikor reggel kicsekkoltak főnökömék, a hotel komputere szerint én is kicsekkoltam. Ami részben igaz, mert ki lettek fizetve a számlák, de én csak fél 10 kor hagyom el a lakosztályt. A csávónak elmagyaráztam csipás szemekkel a helyzetet, aki zavartan távozott. Zuhany, reggeli, majd vissza a szobába, összedobálni mindent a bőröndbe, jó ok természetesen a kis tusfürdőket is, meg minden ilyen biz-bazt elraktam, ez azért mégsem hamutartólopás… és ezek hasznosak lehetnek később. Megszólalt a szobatelefon, felvettem. A recepciós kislány volt, hogy hova jöjjön a kocsi értem az irodába (ami a stúdió), vagy ide a hotelbe. Ami azért fura kérdés, hisz a hotelben voltam. Nem értettem ki nem értett mit. Mondtam, várom az autót, ami fél 10 re jön értem (a stúdió kocsija). Fél 10- kor kicsekkoltam, a recepciós kislány (aki elvileg randizott a magyar rendezőmmel… na persze nem jött össze a dolog, mert a csaj valamiféle allergiára hivatkozott ezért nem jelent meg a megbeszélt időpontban) azt mondta úgy nézek ki, mint egy rapper. Vicces. Na, jó kikísért a kislány meg a csomagcipelő srác a kocsihoz, ami, hehehe, nem a céges kocsi volt csak egy riksa. Jellemző elmentek a nagyemberek, és már nem a céges kocsi vitt be a munkahelyemre. Elpöfögtünk a stúdióhoz, én becsekkoltam az új helyemre, mint említettem volt, a stúdió mellet van az új szállásom, ahol már nem olyan vidámak a recepciósok, sem a londinerek. Na, mindegy, van internet, és tv mi kellhet még… kipróbáltam, működik az internet, leadtam a szennyesemet, mosásra, hm, nem tudom, hogy ezért kell-e külön fizetni, vagy benne van-e szoba árában, mint maga a reggeli. Ja és hogy mivel mossák, és milyen lesz… lehet, el kell égetnem mindent. Majd kiderül. Maga a szoba szolid, a kilátás nulla, illetve rálátok egy szomszédos ház erkélyeire ahol asszonyok teregettek éppen mikor kinéztem. Na jóó, most bemegyek dolgozni.
itt még a viaszbábuk is transzban vannak?! beszarás. haverkodj a szomszéd teregető asszonyokkal, akkor nem lesz rózsaszín ruhád a mosásnál... bár ki tudja, az a trendi repperes :-))
VálaszTörlés